Tudta, hogy a xilitet kis mennyiségben napi szinten a szervezet is termeli? Sőt, antibakteriális hatását is élvezhetjük! Mi lehet a xilit szerepe az alacsony glikémiás indexű édesítésben? Ilyen, és ehhez hasonló érdekességeket olvashatnak a cikk további részében.

A xilit tulajdonságai, felhasználása

A xilit a cukoralkoholok körébe sorolható, természetben is előforduló, népszerű édesítőszer (ide tartozik a szorbit, eritrit, laktit és mannit is), melyet hidrogénezéssel állítanak elő. A csoport tagjainak közös jellemzője, hogy cukrok redukálásával jönnek létre, színtelenek, édes ízűek és vízben jól oldódnak, és szerepük van az alacsony glikémiás indexű édesítésben. Háztartási és ipari felhasználása is elterjedt, előbbinél édesítésre, utóbbinál a kristályosodás késleltetésére használatos. További elnevezései a xilitol (xylitol) vagy nyírfacukor. Utóbbi egy magyar fantázianév, ami arra utal, hogy először nyírfából vonták ki, napjainkban kukoricarostból készül nagy mennyiségben. Kereskedelmi forgalomban kristályos formájában kapható.

Szerepe az alacsony glikémiás indexű édesítésben, energiatartalma

Fogyasztásakor a szájban hűsítő érzetet kelt, oldódási tulajdonságai miatt. Az alacsony glikémiás indexű édesítésben betöltött szerepe abban rejlik, hogy lassan emeli meg a vércukorszintet, azaz glikémiás indexe alacsony (GI=7-13). Ennek köszönhetően minimális inzulinválaszt vált ki. Ugyanakkor, mint a cukor (és méz, melyről korábbi bejegyzésünkben olvashatnak, energiát szolgáltat, tehát a napi energia- és szénhidrátfogyasztás részét képezi, de kb. fele a cukorhoz képest. Így 100 gramm xilit kb. 240 kcal-t tartalmaz (összehasonlítás végett: 100 gramm cukor 410, 100 g méz 310 kcal energiát szolgáltat). Hátránya, hogy a cukorral ellentétben az élesztőgombákat nem táplálja, így élesztős tészták készítéséhez nem alkalmas. Ettől eltekintve valamennyi ételhez felhasználható.

A xilit emészthetősége

Emészthetőségéről elmondható, hogy a vékonybélben mindössze 25-50%-a fermentálódik, a többi a vastagbél-baktériumok által történik. Ezzel is magyarázható alacsonyabb kalóriatartalma, összehasonlítva a cukorral és a mézzel, így érvényesül a xilit szerepe az alacsony glikémiás indexű édesítésben. A folyamat segíti a bélben a jótékony baktériumok és rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-Short Chain Fatty Acids) elszaporodását. Utóbbi csoportból kiemelkedik az ún. proprionát, mely a pH csökkentésével gátolja egyes baktériumok (Escherichia, Staphlyococcus) termelődését, támogatva ezzel a bélflóra egyensúlyát. Ugyanakkor ez gázképződést, puffadást, hasmenést okozhat, így az arra érzékenyeknek körültekintéssel javasolt fogyasztása. Jó hír, hogy az emésztőrendszer bizonyos mértékig (ennek szintje egyénileg változik) „edzhető”, így az adagok fokozatos növelésével (napi 0,5-1 gramm) csökkenthetők vagy akár megszüntethetők a panaszok. Kivételt képeznek ez alól az olyan emésztőrendszeri betegségek, mint a krónikus hasmenés, felszívódási zavarok, az irritábilisbél-szindróma, továbbá speciális étrendi előírások, például a FODMAP. Aki a fentiek valamelyikében érintett, más édesítőszert javasolt keresnie.

Termelődése a szervezetben, javasolt fogyasztási mennyisége

Kutatások már 1996-ban és 2000-ben leírták, hogy a xilit naponta 5-15 gramm mennyiségben a szervezetben is termelődik az emésztési folyamatok során, melynek kb. 80%-át a máj metabolizálja. A táplálkozás útján bevitt xilit tolerálható mennyiségéről a tanulmányok eltérő adatokat szolgáltatnak, de a legtöbb szerint egyszerre fogyasztva 5-10 gramm, naponta pedig maximum 30-40 gramm biztonságosnak tekinthető (gyermekek körében ez inkább napi 5-10 grammhoz közelít). Ez több forrásból is származhat, hiszen süteményekben, szörpökben, csökkentett energiatartalmú üdítőitalokban, de akár rágókban és egyes gyógyszerekben is találkozhatunk velük. Összességében édesítőereje minden olyan termékben kihasználható, ahol a cukor tömegének helyettesítésére szeretnénk alkalmazni.

A xilit és a szájhigiéné

Érdemes kitérnünk néhány gondolat erejéig a szájhigiéné és a xilit összefüggéseire. A xilitről elmondható, hogy a fogzománcra nincs káros hatással, mivel az úgynevezett plakkbaktériumok csekély mértékben bontják, ezáltal a fogzománc nem károsodik. Rágók összetevőjeként fogyasztva így azért előnyös, mert lúgos irányba tolja a szájüreg pH-t, gátolva ezzel a fogszuvasodást.

Eddig főként a xilit alacsony glikémiás indexű édesítésben betöltött szerepét emeltük ki, melyből úgy tűnhet, hogy elsősorban a különböző szénhidrát-anyagcserezavarokkal diagnosztizáltak fogyaszthatják. Ugyanakkor az egészséges táplálkozás részét is képezheti, étrendjükbe beépíthetik mindazok, akik szeretnének változatosan étkezni, és cukorfogyasztásukat csökkenteni.

Érdekesek egy 2020-ban megjelent tanulmány eredményei, melyben a xilit antibakteriális hatását emelték ki. A vizsgált egyének (35 fő) szájnyálkahártyájában mérhetően kevesebb, feltételezhetően patogén (megbetegedést okozó) kórokozót találtak már alacsony (napi kb. 0,7 g) xilitfogyasztás mellett.

A xilit alkalmazása várandósság és szoptatás idején, hazai szabályozás a  gyermekélelmezésben

Túl a felnőtteken és gyermekeken, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA-Food and Drug Administration) azt nyilatkozta, hogy a xilit fogyasztása várandósság és szoptatás idején is biztonságos, az előbbiekben említett mennyiségi korlátozással.

Az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) szabályozása szerint azonban nem adható közétkeztetésben tea édesítésére, még diétás ételkészítés során sem (erről részletesebben az EMMI élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének „E” része ír).

A xilit és más édesítőszerek

Miben más a xilit, összehasonlítva a többi édesítőszerrel? Hogy egy kicsit jobban eligazodjunk az édesítőszerek útvesztőjében, csoportosítsuk őket. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges édesítőszereket, cukoralkoholokat, valamint cukorhelyettesítő anyagokat. Mindegyik csoportról elmondható, hogy az élelmiszerek édes ízének kialakítását szolgálják. A természetes édesítőszerek egyik legnépszerűbb képviselője a stevia, mely a növény leveleiből (jázminpakóca) kivont termék. Édesítőereje a cukor 300-szorosa (a xilit édesítőereje megegyezik a cukorral), EU szabályozás szerint maximális beviteli értéke napi 4 mg/testtömegkilogramm. Laktózérzékenyek figyelem! Kereskedelmi forgalomban laktóz tartalmú változat is elérhető! A mesterséges édesítőszerek közül leggyakrabban az aszpartám, aceszulfám, ciklamát és szacharin készítményekkel találkozunk. Ahogy a nevében is olvashatjuk, előállításuk mesterségesen, ipari körülmények között történik. Energiát nem tartalmaznak, kivéve az aszpartám (3,8 kcal/100 g); ezzel szemben a xilit energiatartalma kb. 240 kcal/100 g. A cukoralkoholok fő sajátosságaival már megismerkedtünk (édes íz, vízoldékonyság, szerep az alacsony glikémiás indexű édesítésben), a cukorhelyettesítő anyagok körében népszerű fruktóz legfontosabb tudnivalóiról pedig a mézről szóló bejegyzésben tájékozódhatnak.

Összegzés

Végül, foglaljuk össze, mi a xilit szerepe az alacsony glikémiás indexű édesítésben

  • természetben is előfordul és kis mennyiségben az emésztőrendszer is termeli
  • lassan szívódik fel, minimális inzulinválaszt vált ki, így a glikémiás kontroll a xilit segítségével jól megvalósítható
  • glikémiás indexe alacsony (GI=7-13)
  • segíti a jótékony bélbaktériumok elszaporodását, támogatva ezzel a bélflóra egyensúlyát
  • széleskörűen alkalmazható (kivéve élesztős tészták)
  • hashajtó hatása igazolt, de toleranciája bizonyos mértékig javítható

Felhasznált irodalom

Badia P, Andersen H, Haslam D, et al. Improving oral health and modulating the oral microbiome to reduce bloodstream infections from oral organisms in pediatric and young adult hematopoietic stem cell transplantation recipients: a randomized controlled trial. Biol Blood Marrow Transplant. 2020;26(9):1704-1710.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (2012): Dietetikai Kisokos 4. Édesítőszerek

Mäkinen KK. Can the pentitol-hexitol theory explain the clinical observations made with xylitol? Med Hypotheses. 2000;54(4):603-613.10859647

Polyák É., Breitenbach Z. és Szabó Sz.: Klinikai és gyakorlati dietetika. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest 2015

Vandeska E, Amartey S, S Kuzmanova, Jeffries TW. Fed-batch culture for xylitol production by Candida boidinii. Process Biochem. 1996;31(3):265-270.

Xiang S., Ye K. et al (2021): Xylitol enhances the synthesis of proprionate in the colon via cross-feeding of gut microbiota. Microbiome 9; 62.